ALAPFOGALMAK

Összegyűjtöttünk néhány, felsőoktatási felvételihez kapcsolódó alapfogalmat. Érdemes őket megismerned!

Alapképzés: az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat feljogosít a mesterképzés megkezdésére.

Alkalmassági vizsga: a felsőoktatási felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmény által azokon a szakokon megkövetelt vizsga, amelyek elvégzéséhez bizonyos készségek és képességek meghatározott szintje szükséges (pl. szakmai alkalmassági vizsga, motoros alkalmassági vizsga). Az alkalmassági vizsga értékelése „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítés lehet. A „nem felelt meg" minősítés esetén a jelentkező felvételi összpontszáma 0, nem sorolható be az adott képzésre.

Érettségi pontok: a felsőoktatási felvételi eljárás során képzési területenként meghatározott két érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye alapján kiszámolt pontok összeg, tárgyanként maximum 100 pont szerezhető, összértéke legfeljebb 200 pont lehet.

Gyakorlati vizsga: alapképzésben a művészet, művészetközvetítés képzési területen szervezhető vizsga megnevezése. Gyakorlati vizsgán az értékelés pontszámok meghatározásával és rangsorolással történik. A felsőoktatási intézmények mesterképzésben ugyancsak tarthatnak gyakorlati vizsgát.

Minimum (jogszabályi) ponthatár: a 400 + 100 pontos rendszerben a jelentkező emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszámának alapképzésben minimum 280. E szabály az állami (rész)ösztöndíjas és az önköltséges képzésre egyaránt vonatkozik.

Tanulmányi pontok: a tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a következő módon kell kiszámolni:

a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv utolsó két (tanult) év végi érdemjegyeinek, valamint egy legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy utolsó két (tanult) év végi eredményeinek, vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy utolsó (tanult) év végi érdemjegyeinek összegét kettővel meg kell szorozni,
b) az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni.

Többletpont: a jelentkezőnek a felsőoktatási felvételi eljárás során a jogszabályban meghatározott feltételek szerint adandó, illetve adható, alapképzésben, osztatlan képzésben a 400 pontot meghaladó pont. A jogcímeket (pl. nyelvtudás, szakképzettség, sportteljesítmény) és az elérhető többletpontok mértékét a Tájékoztatóban ismertetik. A többletpontok két kategóriába sorolhatók jogcímeik szerint: 1. jogszabály alapján minden szakon kötelező többletpontok: emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, nyelvtudásért, előnyben részesítés okán; 2. képzési területenként adható többletpontok: tanulmányi versenyeredmények, művészeti versenyeredmény, szakképesítés, sporteredmény alapján. A különböző jogcímeken elért többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet.